Krumplilángos

Ez az egyszerű étel szép emlékeket ébreszt bennem. Nagymamám mindig azt mondogatta, ha krumpli van, akkor már van mit enni. Az ő korában ezt a lángost vagy ahogy nevezték, laskát, a spóron (sparhelton) sütötték szárazon és utólag kenték meg olvasztott zsírral. Szinte alig szükséges hozzá pár alapanyag, ami a krumpli és a liszt, no meg kevés só és zsír. Valamelyik országrészem tojást is tesznek bele, de emlékeim szerint nálunk nem szokás. Nos, én sem tettem bele. Bár csak kis adagot állítottam össze, így is lett belőle 12 tenyérnyi laska, ami egy könnyű leves után elegendő másodiknak bizonyult.

Hozzávalók:

*50 dkg krumpli

*1 csapott tk só

*1 ek zsír

*kb. 20 dkg liszt

*kevés olaj a sütéshez

 

A krumplit meghámozzuk, felkockázzuk, bő vízben puhára főzzük. Leszűrjük, lecsepegtetjük, hozzáadjuk a zsírt és alaposan áttörjük. Lassan adagoljuk a lisztet és jól összedolgozzuk. (A liszt mennyisége függ a krumpli fajtájától is, ezért érdemes fokozatosan hozzáadni, illetve az is előfordulhat, hogy kíván még a massza.) A tészta ne legyen ragacsos, de kemény se. 

Rudat formázunk, amit kisebb, másfél ujjnyi szeletekre vágunk. Ebből golyót sodrunk, amit lisztezett felületen vékonyra nyújtunk. (Én most csak óvatosan ujjal nyomkodtam szét.) 

Felforrósított, olajjal kikent serpenyőben közepes lángon mindkét oldalát megsütjük. Érdemes figyelni, mert hamar megéghet. Ha szükséges, picit sózzuk. A maradék tésztával is így járunk el. Melegen kínáljuk.