A három év margójára

Ma pontosan 3 éve indult útjára a blog. 

Akkor még nem is gondoltam volna, hogy ilyen nagy szerepe lesz majd az életemben. Csak hobbinak indult, egyfajta recepttárnak. Kezdetleges fotókkal, részletes leírásokkal. Aztán egyre jobban megszerettem. Azon vettem észre magamat, hogy már a fotózás alkalmával az jár a fejemben, hogy mi legyen a következő fogás.

Azóta született több, mint ezer bejegyzés. Néha nem egyszerű új dologgal előrukkolni, néha elszáll az ihlet, de igyekszem a rendelkezésre álló alapanyagok felhasználásával készíteni valami finomat a család ízlését figyelembe véve. 
Természetes vannak dolgok, amik nem úgy sikerülnek, ahogy azt én elterveztem, van, ami nem ízlik, az nem kerül fel ide. A legnagyobb kritikusom a Férjem, az Ő véleménye nagyon fontos a számomra. A gyerekek kevés ételt fogadnak el, mert nagyon válogatósak, de a próbálkozások ellenére csak pár kedvenc fogásuk van. 

Mindig nagy izgalommal tölt el, ha vendégek érkeznek, mert akkor megvalósíthatom azon elképzeléseimet, amik mondjuk egy négyfős családnak kicsit nagy adagnak tűnnek. 

Most egy kicsit beszélnék a látogatókról. Nagy boldogság számomra, hogy ilyen sok kedves ember kíváncsi arra, hogy mi kerül a tányérunkra. Sok pozitív visszajelzést kapok, ami megerősít abban, hogy van értelme annak, amit csinálok. Köszönöm, hogy gyakran benéztek és kedves dicséretekkel illetitek az ételeimet. Természetesen ha akad negatív kritika, azt is elfogadom, mert nem vagyunk egyformánk, sőt az ízvilágunk sem lehet ugyanaz. A recept csak egy kiinduló alap, amit ha valaki elkészít, a saját családja ízlésére formál. Azt is el kell fogadnunk, ha valaki másképp csinálja ugyanazt a fogást, mert attól még az lehet jó, mert más. 

De nem szaporítom tovább a szót. Még egyszer köszönök mindent és sok szeretettel várlak vissza kedves látogató :-)